Childstories.org
  • 1
  • Minden Grimm
    Tündérmese
  • 2
  • Olvasási idő
    szerint rendezve
  • 3
  • Tökéletes a
    felolvasáshoz
A három erdei emberke
A három erdei emberke Märchen

A három erdei emberke - Mese Grimm fivérek

Olvasási idő a gyermekek számára: 17 percek

Volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony. A szegény embernek meghalt a felesége, a szegény asszonynak az ura, s mindakettőnek volt egy leánya. A leányok szerették egymást, rendszerint együtt jártak-keltek, játszottak. Egyszer a szegény ember leánya elment az özvegyasszonyhoz s ez azt mondta neki:

– Hallod-e, mondd meg az apádnak, vegyen feleségül engem s én minden reggel tejben-vajban fürösztlek meg borral itatlak téged, a leányomat pedig vízben fürdetem s vízzel itatom. Hazamegy a leány, mondva az apjának, hogy mit mondott az özvegyasszony. Mondta a szegény ember:

– Hiszen mond valamit az az asszony, mert jár a szája. Nehéz az élet asszony nélkül, de asszonnyal sem mindig könnyü. Lássuk csak. Eredj, vedd elé a csizmámat, annak a sarkán van egy lik, töltsd meg vizzel, vidd fel a padlásra, akaszd fel egy gerendára s ha nem folyik ki belőle a víz, akkor megházasodom, máskülömben nem. Vette a leány a csizmát, felvitte a padlásra, vízzel megtöltötte s hát a víz nemhogy kifolyt volna, de összehuzta a likat: szinültig telt a csizmaszára vízzel.

– No, megházasodom, mondotta a szegény ember. Még az nap ment az özvegyasszonyhoz, megkérte a kezét s az nap meg is tartották a lakodalmat. Másnap reggel, mikor felkeltek a leányok, a szegény ember leányának az ágya mellett tej meg bor volt, az özvegy lányának az ágya mellett víz mosdásra is, ivásra is. Második reggel mindakét leánynak mosdani is, inni is vizet adott az asszony. Hiszen ez így éppen jól volt, de bezzeg harmadik reggel az asszony leánya tejet kapott meg bort, a másik leány pedig csak vizet mosdani is, inni is. Aztán így is volt ettől kezdve minden reggel. De hiába, azért a szegény ember leánya napról-napra szépült, az asszony leánya pedig folyton csunyult s adta gonosz lelkű asszonya majd megpukkadt az irigységtől s a bosszúságtól. Telt, mult az idő, elkövetkezett a tél s mit gondolt, mit nem magában az asszony, elég az, hogy nem jót gondolt, mert azt mondta a mostoha lányának:

– Nesze, csináltam neked papiros ruhát, vedd fel, menj ki az erdőbe s hozzál nekem epret, mert erősen kivánom.

– Ó Jézusom, szörnyülködött a leány, mit gondol kend. Télben nincs eper, a föld meg van fagyva, mindenütt hó, a merre a szem ellát, – ugyan honnét hozzak epret? S hát aztán hogy menjek papiros ruhában az erdőbe, hiszen megfagyok!

– Mit! te még feleselsz!? – kiabált az asszony. – Rögtön indulj s haza ne jöjj eper nélkül, mert akkor jaj neked! Adott neki egy darab száraz kenyeret s hiába sírt, hiába ellenkezett a leány, elkergette hazulról. Bizonyos volt abban a gonosz lélek, hogy kint az erdőn megfagy s többet soha haza nem kerül. Hát jó, a szegény leány elment a papiros ruhában, ment, mendegélt, míg az erdőbe ért. Amint mendegélt a nagy hóban, egyszerre csak megállott nagy csudálkozással: az ám, ott állott egy házikó s a házikó ablakán kikukucskált három kicsi törpe emberke. A leány köszönt nekik illendően, aztán bement a házba, leült a kemence mellé melegedni s elévette a száraz kenyeret is, hogy falatozzék belőle.

A három erdei emberke Mese

De bezzeg mindjárt melléje telepedtek a törpék is s kérték, hogy adjon nekik is a kenyérből.

– Jó szívvel, mondta a leány, s két felé törte a kenyeret. Az egyik felét a törpéknek adta, a másik felét megtartotta magának.

– Hát aztán mit akarsz te most az erdőben, ebben a vékony ruhában? – kérdezték a törpék.

– Hej, sóhajtott a leány, egy kosár epret kéne szednem, mert a nélkül nem szabad haza mennem! A törpék összenéztek, mosolyogtak, a fejüket csóválták, de semmit sem szóltak erre. De hogy egy kicsit magukra maradjanak, lapátot nyomtak a kezébe s mondták neki, hogy menjen ki, az ajtó elől a havat takarítsa el. A hogy kiment, tanakodni kezdtek, hogy mivel kellene megajándékozniok ezt a leányt, hogy olyan jó szívvel osztotta meg a kenyerét velük. Azt mondta az első:

– Én azzal ajándékozom meg, hogy minden nap szebb lesz. Mondta a második:

– Én azzal ajándékozom meg, hogy a hányszor szóra nyitja száját, arany esik ki belőle.

– Én meg azzal, – mondotta a harmadik, hogy ide jő egy király s feleségül veszi őt.

A három erdei emberke Mese

Ezalatt a leányka eltakarította a havat a ház körül s halljatok csudát, annyi volt a szép piros eper a ház körül, hogy a szem nem győzte belepni. Egy szempillantás alatt tele szedte a kosarát, köszönt a törpéknek s szaladt haza, mint a sebes szél. Amint belépett az ajtón s jó estét köszönt, csak kihullott egy arany a szájából, szól még egyet: itt az eper! s hát leperdül a földre a második arany. Hej, édes Jézusom, lett erre szörnyű álmélkodás! Közre fogták, vallatták, hol, merre járt, mi történt vele. Ahogy beszélt, folyton csak esett az arany a szájából, alig győzték felszedni.

A három erdei emberke Mese

Bezzeg nagy kedve kerekedett a másik leánykának is, hogy kimenjen az erdőbe eprészni! Hiába mondta az anyja, hogy így meg úgy megveszi az Isten hidege, nem volt otthon maradása. Mikor aztán látta az anyja, hogy kötéllel sem tudja otthon tartani, felöltöztette jó meleg bundába, a kosarát meg telerakta kaláccsal s mindenféle jó pecsenyével. Ment, mendegélt a leányka, s ő is megtalálta a törpék házát, de bezzeg nem köszönt nekik, se szó, se beszéd, bement a házba, leült a tűzhely mellé s elkezdett falatozni.

– Adj nekünk is valamit, kérték a törpék, de a leányka azt felelte:

– Még nekem sem elég, hogy adjak hát nektek? Na, jó, a törpék egy szóval sem kérték többet, de a lapátot a kezébe nyomták s mondták, hogy takarítsa el a havat a ház tájékáról.

A három erdei emberke Mese

– Takarítsátok el magatok, nem vagyok a szolgálótok, mondta a leányka, s ledobta a lapátot. Mikor aztán látta, hogy neki itt semmit sem ajándékoznak, kiment az ajtón. A törpék éppen azon tanakodtak, hogy mit ajándékozzanak ennek az irígy rossz szívű leánykának. Azt mondta az első:

– Én azt ajándékozom, hogy mindennap csunyább lesz. Mondta a második:

– Én meg azzal ajándékozom meg, hogy valahányszor szóra nyilik a szája, mindig egy béka essék ki belőle. Mondta a harmadik:

– Én meg azzal, hogy szerencsétlen halállal hal meg. Míg a törpék ezt így elmondták maguk közt, a leányka kereste az epret, de egy szem nem sok, annyit sem talált s nagy boszusan haza ment. Bemegy a házba, mondja, hogy nem talált semmit, s hát a hogy a száját kinyitotta, kiugrott belőle egy béka, utána a második, harmadik, minden szóra egy, s egy szempillantás alatt csak úgy nyüzsögtek a békák a szobában. Na, még csak most bosszankodott igazán az asszony a mostoha leányára. Majd felvetette a méreg s a boszuság, különösen mikor látta, hogy a mostoha leánya minden nap szebb lesz, az ő leánya meg csunyább. Folyton csak azon törte a fejét, hogy mivel sanyargassa a mostoha leányát. Egyszer, mikor csikorgó hideg volt, kiküldötte a befagyott patakra, hogy vágjon léket. Gondolta, most majd csak megveszi ott az Isten hidege. A kis lány szó nélkül vette a fejszét, kiment a jégre, vágta a léket. Éppen akkor talált arra felé járni a király, megállította a hintaját s megszólította a leányt:

– Ki vagy te, mit csinálsz itt? Mondta a leány:

– Szegény árva vagyok s a mostohám kiküldött, hogy vágjak léket a jégen.

– Hát eljönnél-e velem? kérdezte a király.

– El én jó szívvel, felelt a leány s beült a király hintajába. Nagyon megtetszett a királynak a leány, s a hogy hazaértek a palotába, papot hivatott, megesküdtek s csaptak olyan lakodalmat, hogy hetedhétországra hire ment. Esztendő mulva kis fia született a királynénak s mikor az asszony meghallotta, hogy mely nagy szerencse érte a mostoha lányát, elment az édes lányával a király udvarába, látogatóba. A királyné jó szívvel látta őket, de bezzeg a gonosz lelkű asszonyt ette az irigység s mind rosszban törte a fejét. Egyszer aztán mikor a király elment hazulról, fejbe vágta a királynét, felkapta az ágyából s az ablakon kidobta. Éppen az ablak alatt folyt el egy nagy folyó, abba esett a szegény királyné. Bezzeg, hogy a maga csunya leányát a királyné helyére fektette, fejétől talpáig szépen betakarta s mikor a király hazajött s beszélgetni akart a feleségével, kikiáltott adta gonoszlelkű anyja:

– Ne, ne, most ne jöjjön be, mert nagy forrósága van a királynénak! Másnap reggel bejött a király, beszélgetett a „feleségével,“ de haj! majd kirázta a hideg attól, a mit látott! Már hogy is ne, mikor eddig mindég egy arany esett ki a királyné szájából, most meg minden szavára egy varangyos béka.

– Hát e‘ mi dolog? – kérdezte a király.

– Ó, ez a nagy forróság után van, mondta az asszony, majd elmulik! Hanem mi történt? Az történt, hogy éjjel a kis kukta kinézett az ablakon s látta, hogy ott egy kácsa uszik a folyón s mind azt kiabálja:

Király, király, mit csinálsz? Ébren vagy? Vagy szundikálsz?

Mikor aztán senki sem felelt erre, azt kérdezte:

A vendégek mit csinálnak?

Felelt a kis kukta:

Azok bizony szundikálnak.

Kérdezte tovább a kácsa:

Hát a fiam mit csinál?

Felelt a kukta:

A bölcsőben szundikál.

Abban a pillanatban a kácsából királyné lett, felment a palotába, kicsi fiát megszoptatta, elringatta, aztán szépen betakarta, kácsa képében leröppent a folyóba, s tovább uszkált fel s alá a folyóban. Így volt ez két éjjel egymásután, harmadik éjjel mondta a királyné a kuktának: eredj, menj a királyhoz s mondjad neki, vegye a kardját s háromszor suhintsa meg felettem. Szaladt a kukta, mondta az üzenetet a királynak, ez meg fogta a kardját, háromszor megsuhintotta a hazajáró lélek felett s im a harmadik suhintás után előtte állott a felesége, olyan szépen, olyan épen, mint azelőtt. Hej, örült a király! Bezzeg kinyilt a szeme egyszeribe. No de elrejtette a királynét egy szobában, aztán ment abba a szobába, ahol a vén asszony lakott a lányával s kérdezte tőle:

– Mit érdemel az, a ki mást az ágyából kivesz s a vízbe dob?

– Biz‘ az megérdemli, mondta a boszorkány, hogy hordóba fenekeljék s vízbe dobják.

– No, akkor kimondtad magadra az itéletet! kiáltott a király szörnyű haraggal. Hordót hozatott azonnal, az asszonyt is, a leányát is belezáratta s vízbe dobatta. Most már élhettek boldogan. Éltek is, mint két gilice madár. Holnap legyenek a ti vendégetek.

LanguagesLearn languages. Double-tap on a word.Learn languages in context with Childstories.org and Deepl.com.

Kontextus

Értelmezések

A mese nyelvészeti elemzése

„A három erdei emberke“ a Grimm fivérek egyik klasszikus meséje, amely a népmesék jellegzetes témáit és motívumait ötvözi, mint például a jó és a rossz szembenállása, a mostohalány és a mostohaanya konfliktusa, valamint a csodás segítők megjelenése.

A történet egy szegény ember és egy özvegyasszony összeköltözésével kezdődik, akiknek mindkettőjüknek van egy-egy lánya. Az özvegyasszony megígéri, hogy tejben-vajban füröszti majd az ember lányát, de ahogy telnek a napok, ez az ígéret hamar feledésbe merül, és a mostoha valójában mostohán bánik az ember lányával, míg a saját lányával jól tartja.

A mesében megjelenő varázslat és átváltozás a népmesék hagyományainak megfelelően viszi előre a cselekményt. A történetben a szegény ember lánya találkozik három erdei törpével, akik a jó szívűségét aranyesővel, növekvő szépséggel és előnyös házassággal jutalmazzák. A mostoha lánya azonban, önző természete miatt, átkot kap a törpéktől.

A mese végére a szegény, de jólelkű lány feleségül megy egy királyhoz és boldogságra lel, mialatt a gonosz mostohát és lányát csúnya sors éri utol, amit az általuk okozott igazságtalanságok miatt érdemelnek ki. A történet tipikusan tanulságos, hiszen az igazság és az erkölcsi tisztaság végül győzedelmeskedik a gonoszság fölött.

Az ilyen típusú mesék célja gyakran az, hogy a hallgatóság – elsősorban a gyerekek – ellássa erkölcsi tanulságokkal, mint például, hogy a jólelkűség és az önzetlenség hosszú távon jutalmat eredményez, míg a kapzsiság és önzés büntetést von maga után.

„A három erdei emberke“ című mese, amelyet a Grimm fivérek gyűjtöttek, egy klasszikus példája a népmesék világának, tele erkölcsi tanulságokkal és szimbolikus elemekkel. A mese többféleképpen értelmezhető, de kiemelhetünk néhány fontos tanulságot és jelentésréteget:

Jó és rossz jutalma: A mesében az igazságosság hangsúlyos szerepet kap. A jólelkű mostohalány, aki megosztja kenyerét a törpékkel, jutalmat kap kedvességéért és nagylelkűségéért: növekvő szépséget, aranyat hullajtó ajándékot, és végül egy királyt, aki feleségül veszi. Ezzel szemben a mostoha lánya, aki önző és kapzsi, csak negatív következményekkel számolhat: csúnyul, békák hullanak ki a szájából, és végül szerencsétlen halált hal.

Irdatlanság és irigység következményei: A mostoha és lánya két alapvetően negatív tulajdonságot testesítenek meg: irigységet és rosszindulatot. A történet megmutatja, hogy ezek az érzések visszaütnek a karakterekre, és végül tragikus sorsukhoz vezetnek. Az irigység és rosszindulat nemcsak másoknak árt, hanem maguknak az érintetteknek is.

A próbák és a jutalmak szimbolikája: A történetben található próbák – mint a vízzel megtöltött csizma és az eperszedés télen – gyakori elemek a népmesékben. Ezek a próbák azt jelzik, hogy az élet nehézségein keresztül tanuljuk meg a fontos leckéket, és ezek vezetnek el a valódi értékekhez és jutalmakhoz.

Társadalmi hierarchia és szerepek: A mese rávilágít a társadalmi hierarchiákra és a nemi szerepekre is. A mostoha és lánya próbálják manipulálni a helyzetüket, hogy a társadalmi ranglétrán feljebb kerüljenek, de a természetes rend végül helyreállítja az igazságot, és a tiszta szívű lány megkapja méltó jutalmát, azaz a király felesége lesz.

Összességében „A három erdei emberke“ a klasszikus népmesék tanulságát hordozza: a jóság, nagylelkűség és igazságosság győzedelmeskedik a gonoszság és irigység felett, és végül mindenki megkapja a cselekedeteinek megfelelő jutalmat vagy büntetést.

A Grimm fivérek meséje, „A három erdei emberke“, egy klasszikus példa a népmesei műfaj jellemzőire, gazdag szimbolikával és tanulságokkal. A mesében egy sor erkölcsi és pszichológiai elem található, amelyeket érdemes elemezni:

Társadalmi státusz és házasság: A mese elején a szegény ember feleségének elvesztése után kerül kapcsolatba az özvegyasszonnyal, aki manipulációval próbál előnyösebb helyzetbe kerülni. Ez mutatja a társadalmi feszültséget és a gazdasági nehézségek miatti kiszolgáltatottságot.

Mostohaszülők és a jó vs. gonosz: A mesében a mostoha gyakran gonosz szereplőként jelenik meg, aki saját lányát előnyben részesíti, miközben a mostohalányt kegyetlen próbatételek elé állítja. Ez gyakori motívum a népmesékben, ahol a mostohaszülők sokszor negatív figurák.

Jutalom és büntetés: A kedves leány, aki megosztja kenyerét a törpékkel, jutalmat kap, míg az irigy lány, aki önző és arrogáns, büntetést érdemel.
Ez a mese egyik legfontosabb tanulsága: a jószívűség és az önzetlenség elnyeri jutalmát, míg az önzőség és irigység büntetést kap.

Mágikus transzformáció: A mese mágikus elemeivel (például a törpék varázslatai) a történet azt az univerzális hitet tükrözi, hogy a lelkierő és a belső jóság látható módon is kifejeződhet.

Személyiségfejlődés és beavatás: A lány próbatételeken keresztül megy át, amelyek végül boldogsághoz vezetnek. Ez a fejődés és beavatás folyamata, amely a mesehős belső értékeit és bátorságát emeli ki.

Ez a mese, mint sok más Grimm-mese, arra tanít, hogy a belső erények és a szív tisztasága vezetnek el az igazi boldogsághoz, míg az irigység és a becstelenség végső soron pusztuláshoz vezet.


Információk tudományos elemzéshez

Mutatószám
Érték
SzámKHM 13
Aarne-Thompson-Uther-IndexATU Typ 403B
FordításokDE, EN, DA, ES, FR, PT, FI, HU, IT, JA, NL, PL, RU, TR, VI, ZH
Björnsson olvashatósági mutatója39.2
Flesch-Reading-Ease Index26.5
Flesch–Kincaid Grade-Level12
Gunning Fog Index15.8
Coleman–Liau Index12
SMOG Index12
Automatizált olvashatósági Index8
Karakterek száma9.921
Betűk száma7.845
Mondatok száma120
Szavak száma1.632
Átlagos szavak mondatonként13,60
Több mint 6 betűs szavak417
A hosszú szavak százaléka25.6%
A szótagok száma3.212
Átlagos szótagok szavanként1,97
Három szótagú szavak424
Százalékos szavak három szótaggal26%
Kérdések, megjegyzések vagy tapasztalati jelentések?

A legjobb mesék

Szerzői jog © 2025 -   Impresszum | Adat Védelem |Minden jog fenntartva Powered by childstories.org

Keine Internetverbindung


Sie sind nicht mit dem Internet verbunden. Bitte überprüfen Sie Ihre Netzwerkverbindung.


Versuchen Sie Folgendes:


  • 1. Prüfen Sie Ihr Netzwerkkabel, ihren Router oder Ihr Smartphone

  • 2. Aktivieren Sie ihre Mobile Daten -oder WLAN-Verbindung erneut

  • 3. Prüfen Sie das Signal an Ihrem Standort

  • 4. Führen Sie eine Netzwerkdiagnose durch