Olvasási idő a gyermekek számára: 10 percek
Itt sem volt, ott sem volt, de valahol még is volt, volt egyszer egy malom, abban egy molnár, a kinek nem volt sem felesége, sem gyermeke, csak két molnár legény s egy inasocska mellette. Azt mondja egyszer a molnár a legényeknek:
– Halljátok-e, legények, én már megöregedtem, a tűzhely mellett az én helyem. Menjetek el s a melyik a legjobb lovat hozza nekem, annak adom a malmot s egyebet attól nem kivánok, hogy halálom napjáig eltartson engem. Kaptak a legények ezen az ajánlaton, nosza, felkerekedtek még az nap, nemcsak a nagy legények, de még az inasocska is, pedig ugyancsak csúfolták:
– Hát te, mit akarsz, te? Ülj a góc alá, maradj itthon, soha sem fogsz te lovat szerezni, míg a világ s még két nap. De beszélhettek, csúfolódhattak, a kicsi inas, a kinek Jancsi volt a neve, velük tartott, botorkált utánok hegyen-völgyön át. Estére egy barlanghoz értek, oda bementek, lefeküdtek, de a két legény csak azt várta, hogy Jancsi elaludjék, kiillantak a barlangból s ott hagyták Jancsit. Reggel felébred Jancsi, körülnéz, nem lát senkit, elszomorodik erősen: no most mit csináljon. Ő bizony fölkelt, kitapogatott a barlangból, elindúlt egymagában: lesz, ahogy lesz, talán az Isten vele lesz. Amint így mendegélne magában, szembe jön vele egy kis tarka macska s megszólítja:
– Hová, merre, Jancsika?
– Ne is kérdezd, felelt Jancsika, úgy sem tudsz te rajtam segíteni.
– Nem-e? Látod, én tudom, mi a te kivánságod. Egy szép lovat akarsz szerezni. Gyere velem, állj be hozzám szolgálatba s ha hét esztendeig hűséggel szolgálsz, olyan szép lovat adok, hogy nem lesz párja hét puszta határban.
– Hm, gondolja magában Jancsi, ez bizonyosan valami csuda-macska, hátha igazat beszél. Nem sokat gondolkozott, a macskához beszegődött s ment vele a macska palotácskájába. Hej, de mennyi macska volt ott, édes jó Istenem! Százával ugráltak, viháncoltak a garádicson fel s alá, bent a szobákban, kint az udvaron, mindenfelé. Annyian voltak, hogy a Jancsika szeme nem győzte belepni. Hát még este, mikor asztalhoz ültek. Muzsikáltak, hogy zengett belé a palota, amikor pedig vége volt a vacsorának, a kis tarka macska Jancsi elé szökkent s hívta:
– Jere, Jancsika, táncolj velem.
– Nem, macskával nem táncolok, mondotta Jancsi, azt még sohasem tettem életemben!
– Akkor fektessétek le, parancsolta a többinek a kis tarka macska. Mindjárt közrefogták, bevezették a hálószobájába, a csizmáját lehúzták s lefektették. Reggel újra bejöttek, felöltöztették, megmosdatták, a farkincájukkal az arcát megtörülgették. Egy szó, mint száz, Jancsikának jól volt dolga. Gondolta magában, ha már beszegődött, valamit dolgozni is kéne. Adott neki a kis tarka macska egy ezüst baltát, egy arany kaszát s egy gyémánt gereblyét. A baltával fát vágott, a kaszával füvet kaszált a lovaknak (hej, milyen lovak voltak az istállóban!), a gereblyével összegereblyélte a szénát, – na, nem lehetett rá panasz: hogyha jól tartották, dolgozott is érte. Mikor aztán letelt a hét esztendő, a kis tarka macska Jancsit beszólította az istállóba: ott állott egymás mellett hét paripa, aranyszőrű mind a hét s mondta neki:
– No, Jancsika, a hét ló közűl azt válaszd, a melyik a szemednek s a szivednek leginkább tetszik. Aztán menj haza, három nap múlva utánad viszem a lovadat. Jancsika kiválasztotta a legszebb paripát, elbúcsúzott a kicsi tarka macskától s gyalogszerrel szépen haza ballagott. Úgy ment haza, ahogy eljött, ugyanabban a gúnyában, mert a kis tarka macska nem adott mást: azt mondta, csak menjen haza rongyosan, piszkosan, úgy lesz az jó. No, hiszen rongyos is volt Jancsika! Hét esztendő alatt úgy leszakadozott róla a gúnya, hogy csupa ringy-rongy lógott le a testéről. Na, bezzeg otthon voltak a legények is: az egyik szerzett egy vak, a másik egy sánta gebét, de mindegy, valamit mégis szereztek. Hej, hogy kacagtak Jancsikán!
– Ugy-e, megmondtuk, hogy maradj veszteg? Bemegy Jancsika a malomba, köszön a molnárnak, de az alig fogadja, nem is engedte, hogy leüljön, kikergette a házból s azt mondta: ott a libaól, lakjék abban, ő vele nem űl egy asztal mellé ilyen rongyos, piszkos legény.
– Na, jó, gondolta magában Jancsika, lesz ez még másként is s szó nélkűl kiment az ólba, ott lefeküdt s aludt reggelig, mint a bunda. Éppen akkor reggel volt három napja, hogy eljött a szolgálatból s hát hogy a nap felkelt, jött egy hat lovas, aranyos hintó, mellette egy lovászlegény a hetedik lóval. Megáll a hintó s im, kiszáll belőle egy szépséges, szép királykisasszony; a kis tarka macska volt ez, a kinél Jancsika hét esztendőt szolgált. Kérdi a molnárt:
– Hol van a kis molnárinas? Feleli a molnár:
– Kint a libaólban. Nem engedjük be a házba, olyan piszkos, olyan rongyos.
– Hát csak szólítsátok elé, parancsolta a királykisasszony.
Ezalatt a hintóból gyönyörű, szép aranyos, gyémántos gúnyát vettek elé, Jancsikát megmosdatták, megfésűlték aranyfésűvel, aztán felöltöztették az aranyos, gyémántos gúnyába: királyfi sem lehetett különb, mint Jancsika. Akkor a királykisasszony látni akarta, hogy lám, milyen lovakat hoztak a molnár legények. Az ám, sánta volt az egyik, vak a másik.
– Vezessétek ide a hetedik paripát, parancsolta a szolgáknak.
– No, még ilyen szép lovat nem láttam világéletemben! kiáltott a molnár.
– Bizony ha nem, hát úgy tudja meg kend, hogy ez a kis molnárinasé.
– Hát akkor övé is a malom, mondotta a molnár.
– Övé bizony az én palotám s nem a kend malma, mondotta a királykisasszony. Azzal szépen Jancsikával beűltek a hintóba s elhajtattak a palotácskába. Mit mondok, palotácska. Akkora nagy palota lett abból, hogy csak ablaka hetvenhét volt, tiszta ezüst, az ajtaja arany, a grádicsa gyémánt. Ott mindjárt nagy lakodalmat csaptak, hét nap s hét éjjel folyton táncoltak. Holnap legyenek a ti vendégetek.
Learn languages. Double-tap on a word.Learn languages in context with Childstories.org and Deepl.com.Kontextus
Értelmezések
A mese nyelvészeti elemzése
„A szegény molnárlegény meg a cica“ egy klasszikus Grimm-mese, amely arról szól, hogyan válik a legkisebb és legtöbbet csúfolt szereplő végül győztessé. A történet főszereplője Jancsi, a molnár inasa, akit a két idősebb molnárlegény lenéz és csúfol. A mese kulcsa a mesei igazságszolgáltatás, amely a tisztességet, hűséget és kitartást jutalmazza.
A történet során Jancsi találkozik egy különleges, kis tarka macskával, aki varázslatos módon segít neki. Jancsi hét évig hűségesen szolgál a macskának, és ezért cserébe elnyeri jutalmát, egy gyönyörű lovat. A mese végén kiderül, hogy a macska valójában egy átváltozott királylány, aki visszanyeri eredeti alakját Jancsi hűséges szolgálatának és jószívűségének köszönhetően. A mese üzenete, hogy a jóság és a hűség végül mindig elnyeri jutalmát, még akkor is, ha néha nehéz körülmények között kell kitartani.
Ez a mese a Grimm fivérek meséire jellemző módon tele van fantáziával, varázslattal és tanulságos erkölcsi üzenettel.
A „A szegény molnárlegény meg a cica“ egy klasszikus mese a Grimm fivérektől, ami több fontos tanulságot és értelmezést is rejt magában.
Íme néhány lehetséges értelmezés
Kitartás és hűség: Jancsi története a kitartás és a hűség példája. Amikor Jancsi hűségesen szolgálja a tarka macskát hét éven keresztül, végül megkapja jutalmát egy gyönyörű ló formájában. Ez arra tanít, hogy a kitartó munka és hűség végső soron elnyeri méltó jutalmát.
Alázatosság és szerénység: Jancsi visszatér a malomba rongyosan és piszokosan, amit mások gúnyolódással fogadnak. Azonban a felszín alatti értékeit és értékeit később elismerik, amikor királyfiúként tündököl. Ez azt sugallja, hogy nem a külsőségek számítanak, hanem az, hogy ki hogyan viselkedik és cselekszik belülről.
Igazság és megérdemelt jutalom: A történet végén Jancsi a királykisasszonnyal beülhet a hintóba, a malomban maradt vezetők pedig tanúi lehetnek Jancsi sikerének. A mese arra is rámutat, hogy azok, akik kedvességgel és becsületességgel járnak el, végül megkapják az igazságos jutalmat, míg azok, akik csak a külsőségekre és az árulásra hagyatkoznak, nem járnak sikerrel.
Próbák és átalakulás: A mese a próbák és az átalakulás témáját is vizsgálja. Jancsi elindul egy kalandos úton, hogy bizonyíthassa rátermettségét. Az ezzel járó próbákat sikeresen teljesíti, ami végső soron nemcsak az életét, hanem magát is átalakítja – a falusi molnárinasból mesebeli királyfi lesz.
A mese tehát sokkal több, mint egy egyszerű történet, tele van erkölcsi tanulságokkal, amik különböző módon hatnak az olvasóra és hallgatóra, attól függően, milyen szemszögből közelítik meg a történetet.
A mese nyelvészeti elemzése során az alábbi jellemzőket lehet kiemelni:
Narratíva struktúrája: A mese hagyományos „hol volt, hol nem volt” kezdéssel indul, ami a mese műfajának egyik jellegzetes formai eleme. Ezt a formulát gyakran használják annak kifejezésére, hogy a történet a valóságon kívül, egy képzeletbeli térben és időben játszódik.
Karakterek és jellemzőik: A szereplők egyszerű karakterek, akiket rövid jellemzések alapján ismerünk meg (pl. Jancsi, a kis inas). Az alakok jellegzetes tulajdonságokkal bírnak, mint például Jancsi kitartása és szerény a jellem. A macska, amely valójában egy királykisasszony, a mese fantáziadús elemét tükrözi.
Szókincs és nyelvhasználat: A mese nyelve archaikus, ami a népmesék irodalmi hagyományaira utal. Az egyszerű, de kifejező szavak, a köznyelvi fordulatok gyakoriak (pl. „botorkált utánok hegyen-völgyön át”, „csupa ringy-rongy lógott le a testéről”).
Szimbólumok és metaforák: Az aranyos, gyémántos elemek a gazdagság és a siker szimbólumai. A mese végén Jancsi átalakulása a szegény inasból gazdag fiatalemberré a kitartás és a becsületesség megjutalmazásának toposza.
Morális tanulság: A történet tanulsága az, hogy a kitartás és a becsületesség végül megjutalmazásra lel, a külső megjelenés pedig nem tükrözi a belső értékeket.
Meseelem: A történetben megjelenik a három próbára alapuló meseelem (a molnár próbája), valamint a fantasztikus elemek, mint a beszélő macska és a bűvös átalakulások.
Ez a mese jól szemlélteti a népmesei hagyományokat, valamint az erkölcsi tanulságok átadásának képességét a mesék nyelvezetének és szerkezetének segítségével.
Információk tudományos elemzéshez
Mutatószám | Érték |
|---|---|
| Szám | KHM 106 |
| Aarne-Thompson-Uther-Index | ATU Typ 402 |
| Fordítások | DE, EN, DA, ES, PT, FI, HU, IT, JA, NL, PL, RU, TR, VI, ZH |
| Björnsson olvashatósági mutatója | 40.9 |
| Flesch-Reading-Ease Index | 22.9 |
| Flesch–Kincaid Grade-Level | 12 |
| Gunning Fog Index | 15.7 |
| Coleman–Liau Index | 12 |
| SMOG Index | 12 |
| Automatizált olvashatósági Index | 8.9 |
| Karakterek száma | 5.732 |
| Betűk száma | 4.536 |
| Mondatok száma | 69 |
| Szavak száma | 897 |
| Átlagos szavak mondatonként | 13,00 |
| Több mint 6 betűs szavak | 250 |
| A hosszú szavak százaléka | 27.9% |
| A szótagok száma | 1.810 |
| Átlagos szótagok szavanként | 2,02 |
| Három szótagú szavak | 250 |
| Százalékos szavak három szótaggal | 27.9% |
