Olvasási idő a gyermekek számára: 6 percek
Élt egyszer egy faluban egy öregasszony. Szerzett egy tál babot meg akarta főzni. Tüzet rakott hát a kis kemencéjébe, és hogy hamarabb föllobbanjon a láng, fogott egy marok szalmát, azzal gyújtott be. Ahogy a babot beleöntötte a fazékba, véletlenül kipottyantott egy szemet, nem is vette észre. Odaesett a babszem a földre, egy szalmaszál mellé. Aztán kipattant egy darabka parázs a tűzhelyből, az is melléjük hullott. Így hát hárman voltak: a szalmaszál, a parázs meg a babszem.
– Jó napot, kedves barátaim, honnét kerültök ide? – kérdezte udvariasan a szalmaszál.
– Én szerencsére kiugrottam a tűzből – felelte a parázs. – Ha ezt erőnek erejével meg nem teszem, halál fia vagyok: hamuvá hamvadok.
– Én is ép bőrrel menekültem meg – mondta a babszem -, de ha az öregasszony bedug a fazékba, irgalmatlanul kásává fővök én is, mint a pajtásaim.
– Nekem talán jobb sors jutott volna? – szólt a szalmaszál. – Valahány testvérem volt, ez a vénasszony mind a tűzbe vetette, hatvanunkat markolt össze egy szuszra, hatvanunkat akart füstté emészteni. De én szerencsére kisiklottam az ujjai közt.
– Most aztán mitévők legyünk? – kérdezte a parázs.
– Én azt mondom – szólt a bab -, hogy ha már ilyen szerencsésen megmenekültünk a halál torkából, maradjunk is együtt, legyünk jó pajtások. És nehogy még egyszer ilyen halálos veszedelembe kerüljünk itt, nosza, oldjunk kereket, vágjunk neki hármasban a nagyvilágnak. A másik kettőnek tetszett az ajánlat. Tüstént útnak indultak, s mentek, mendegéltek, míg egy kis patakhoz nem értek. Hanem a patakon nem volt se híd, se palló; nem tudták, hogyan kelhetnének át a túlsó partra. Egy ideig tanakodtak, aztán a szalmaszálnak jó ötlete támadt.
– Tudjátok, mit? – mondta. – Én majd keresztbe fekszem a vízen, ti meg átsétáltok rajtam, akár egy hídon. Azzal szolgálatkészen kinyújtózott a két part közt. A parázs világéletében tüzes természetű volt. Most se sokat teketóriázott, hanem nagy kevélyen föltipegett az újdonsült hídra. Éppen a közepére ért, amikor meghallotta odalent a víz zubogását. Akármilyen nagy legény volt, erre azért mégis inába szállt a bátorsága – mert a víz elől tudvalevőleg a legvitézebb parázs is meghátrál -, megtorpant, egy tapodtat sem mert továbbmenni. A szalmaszál érezte ugyan, hogy süti a tűz a hátát, de olyan jól nevelt volt, nemhogy kiabálni restellt volna, de még csak meg sem zizzent. Egyszerre láng lobbant belőle; dereka beroppant, kettévált s elhamvadt.
– Szszsz! – mondta a parázs, de többet egy mukkot se tudott szólni; belepottyant a vízbe, és sisteregve kiadta a lelkét. Az óvatos babszem még mindig ott várakozott a parton. Mikor látta, mi történt, elkezdett kacagni. Akkorát kacagott, hogy menten megpukkadt. Épp egy vándorszabó ment arra az úton. Észrevette a babszemet, megesett a szíve rajta, tűt-cérnát kerített, s egykettőre összevarrta. A babszem szépen megköszönte a szabó szíves jóságát, azzal elváltak, az egyik ment jobbra, a másik meg balra. De mert a szabónak nem volt, csak fekete cérnája, máig is ott látni minden babszemen a fekete fércet.
Learn languages. Double-tap on a word.Learn languages in context with Childstories.org and Deepl.com.Kontextus
Értelmezések
A mese nyelvészeti elemzése
A „Szalmaszál, parázs és babszem” mese a Grimm fivérek egyik rövid, tanulságos története, amely három, látszólag jelentéktelen tárgy – egy szalmaszál, egy parázs és egy babszem – kalandjait meséli el. A mese kezdetén mindhárom tárgy kikerül egy öregasszony tüzéből vagy főzőfazekából, és elhatározzák, hogy együtt vágnak neki a nagyvilágnak, hogy elkerüljék a korábbi veszedelmeket. Szövetségük azonban nem tart sokáig, mivel egy patakhoz érve a szalmaszál megpróbál hidat alkotni a többiek számára, de a terve kudarcba fullad. A mese humorosan mutatja be, hogyan vezethetnek a jó szándékok balszerencséhez, és a végén a babszem egy vándorszabó segítségével „javul meg”, de a fekete cérna nyoma máig megmarad minden babszemen. A történet tanulsága az, hogy a látszólag egyszerű dolgok is hordozhatnak mélyebb jelentést, és a kalandok nem várt fordulatokat hozhatnak.
A Grimm testvérek meséje, „Szalmaszál, parázs és babszem,“ egy érdekes történet, amely mélyebb jelentésekkel is bírhat.
Számos módon értelmezhető
Sors és szerencse: A babszem, a parázs és a szalmaszál különböző helyzetekből menekültek meg, ami az élet véletlenszerűségének aspektusát emeli ki. A mesében minden szereplő szerencsétlen helyzetből való megmenekülése hangsúlyozza, hogy az élet tele van váratlan fordulatokkal.
Barátság és összetartozás: A három szereplő közös veszélyeik után úgy dönt, hogy együtt maradnak és segítik egymást, ami a közösség és a barátság fontosságára utal. Az együttműködés és összetartás képes a nehézségek leküzdésében.
Gyengeség és sebezhetőség: A főszereplők mindegyike valamilyen formában sebezhető—legyen szó a víz iránti félelemről vagy a törékenységről—de közösen próbálnak megbirkózni a kihívásokkal. Ez az emberi lét törékenységére és a támogatás szükségességére mutat rá.
Oktató jelleg és humor: A történet végén bekövetkező komikus tragédia, amikor a babszem nevetése miatt szétszakad, humorral oktat. Megmutatja, hogy olykor a túlzott magabiztosság vagy meggondolatlanság váratlan következményekkel járhat.
A mese egyszerűen és humorosan ábrázolja ezeket a filozófiai és pszichológiai tanulságokat, amelyek a mindennapi életben is relevánsak lehetnek.
A Grimm testvérek meséje, a „Szalmaszál, parázs és babszem“ kiváló példa a népmesék világára, ahol az élettelen tárgyak is teljes jogú szereplőkké válnak, saját személyiséggel és sorssal. Nyelvészeti szempontból a mese különféle érdekes elemeket tartalmaz, amelyek az alábbiak szerint elemezhetők:
Személyesítés (personifikáció): A szalmaszál, parázs és babszem élettelen tárgyak, mégis személyiséggel ruházzák fel őket: beszélgetnek, gondolkodnak és döntenek. Ez a stílusbeli eszköz kiemeli a mese varázslatos és tanító jellegét.
Dialógusok és udvariassági formulák: A szereplők közötti párbeszédek természetesek és társadalmi kommunikációs szokásokat tükröznek. Az udvarias megszólítások („Jó napot, kedves barátaim“) hozzájárulnak a mese stiláris gazdagságához.
Mesés szerkezet és motívumok: A hármas szám gyakori a mesékben, itt is megjelenik a három főszereplő és a három különböző sorsuk. Emellett a történet klasszikus mesei fordulatai jól megfigyelhetők, mint a veszély elkerülése és az útra kelés.
Szókincs és stilisztika: A szöveg gazdag kifejezéseket használ, mint például „tüzes természetű“ vagy „irgalmatlanul kásává fővök“, amelyek élénk képeket festenek, és fokozzák a narráció drámaiságát és élvezetességét.
Tanulság: A mesék gyakran hordanak magukban erkölcsi vagy praktikus tanulságokat. Itt a barátság, a közös cselekvés fontossága, valamint a humor és az irónia is szerepet kap az események alakításában.
Összességében a „Szalmaszál, parázs és babszem“ meséje nemcsak szórakoztató, hanem gazdag nyelvi és kulturális tanulságokat is hordoz, ami hozzájárul a Grimm testvérek munkáinak időtálló népszerűségéhez.
Információk tudományos elemzéshez
Mutatószám | Érték |
|---|---|
| Szám | KHM 18 |
| Aarne-Thompson-Uther-Index | ATU Typ 295 |
| Fordítások | DE, EN, DA, ES, FR, PT, HU, IT, JA, NL, PL, RU, TR, VI, ZH |
| Björnsson olvashatósági mutatója | 40.7 |
| Flesch-Reading-Ease Index | 22 |
| Flesch–Kincaid Grade-Level | 12 |
| Gunning Fog Index | 15.8 |
| Coleman–Liau Index | 12 |
| SMOG Index | 12 |
| Automatizált olvashatósági Index | 8.7 |
| Karakterek száma | 3.045 |
| Betűk száma | 2.424 |
| Mondatok száma | 43 |
| Szavak száma | 461 |
| Átlagos szavak mondatonként | 10,72 |
| Több mint 6 betűs szavak | 138 |
| A hosszú szavak százaléka | 29.9% |
| A szótagok száma | 948 |
| Átlagos szótagok szavanként | 2,06 |
| Három szótagú szavak | 133 |
| Százalékos szavak három szótaggal | 28.9% |
